Review of Double Indemnity (1973) by Gergely K — 01 May 2010

A biztosítási ügynökök a világ egyik legnépszerűtlenebb munkahelyének szorgos méhecskéi. Az életük a legritkább esetben tűnik a külsÅ?s ember számára izgalmasnak, netán fordulatosnak.

Billy Wilder mégis képes volt egy ügynök történetébÅ?l egy olyan klasszikust faragni, amely a film-noir műfaj egyik meghatározó alkotásává vált. A forgatókönyvet Raymond Chandler író-forgatókönyvíróval közösen készítették.

Chandler nevéhez olyan munkák kapcsolódnak, mint az Idegenek a vonaton forgatókönyve, illetve A hosszú álom története, saját novellája alapján. Walter Neff (Fred MacMurray) biztosítási ügynök, egy átlagos napon megismerkedik egyik ügyfele bájos feleségével Phyllis Dietrichsonnal (Barbara Stanwyck).

Kettejük közt gyorsan beindul az a bizonyos kémia és mire Walter észbe kap, már közösen tervelik ki Phyllis férjének meggyilkolását, összekötve egy biztosításai csalással, melybÅ?l a férj halála után boldogan élhetne ez a romlott kettÅ?s.

Wilder a nála gyakran elÅ?forduló flashback megoldással bontakoztatja ki az egyre komorabb történéseket. További drámai hatást ér el a tárgyak hosszúra nyúlt árnyékának létrehozásával, mely jól kifejezÅ? eszköze a fÅ?szereplÅ?k sötét énjének kivetítésére és a baljós hangulat megteremtésének.

Külön ki kel emelnem Barbara Stanwyck karakterét, ami a gonosz számító fame fatale esszenciáját magában hordozza. Szexi, ravasz, intelligens és mérhetetlenül gonosz.

Ezt a nÅ?típust azonban csak 1950-ben az Alkony sugárút Norma Desmond Å?rült vamp alakjába emeli az abszolút tökéletesség szintjére. Nem meglepÅ?, hogy Hitchcock mellett Wilder volt az a rendezÅ?, aki közel 30 évig uralta Hollywoodot.

Å?k azok a művészek, akik a szigorú stúdiórendszer és cenzúra hatására sem engedtek elképzeléseikbÅ?l, ezáltal komoly elismerést és hasznot hoztak az amerikai filmművészet gyakran kritizált teljesítményének.